Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete

A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHÁT TENYÉSZTŐK EGYESÜLETE

 

„Az egyesület célja: A magyar szürke szarvasmarha fajta tenyésztése, védelme, terjesztése, bemutatása, valamint értékes tulajdonságainak fejlesztése és hasznosítása a géntartalékok megőrzésének szabályai szerint. A fajtát nemzeti értéknek tekintjük, amelynek tiszta fenntartása a jövő érdeke.” 
 

Részlet az Egyesület alapszabályából:

Az 1960-as évekre drasztikusan lecsökkent a szürkemarha állomány. Megmentéséért a megmaradt gulyák tenyésztői, példa értékű összefogással, az utolsó pillanatban összeszedett, sokszor az akkori szabályokkal szemben menő tenyésztői munkát végezve megmentették a fajtát a kipusztulástól. Ennek a szakmai egyeztetésnek kiteljesedéseként 1982-től éves gazdatalálkozókat szerveztek, majd 1991-ben, mikor lehetőség nyílt rá, hazánkban civil szervezetként elsők között alapították meg a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületét. Az Egyesület ezt követően gyors növekedésnek indult, mára országos méretű, több száz aktív tagot számlál. 
 

Feladataink:

  • Törzskönyvi nyilvántartás vezetése
  • Szaktanácsadás
  • Génmegőrzés
  • Termékek piacra jutásának segítése
  • Hús eredetigazoló rendszer működtetése (SMS)
  • Szürkemarha Vigadalom szervezése
  • Kapcsolattartás a gazdákkal
  • Kultúra és Hagyományőrzés
  • Gulyásversenyek rendezése
  • Érdekvédelem
 

A Magyar Szürke Szarvasmarha fajta

„Egy vélt szakember Bécsben egyszer azt állította, hogy a fehér magyar marhának húsa nem ízletes és kemény. Épen Bécs az ellenkezőről győzhet meg bárkit, mert oly jó ízű finom húst, mint ott, kevés európai városban fogyasztanak, és az ott vágott összes marháknak igen tetemes részét hízott fehér magyar ökrök szolgáltatják. A fiatal magyar hízott ökör húsa, mint az 1885-ik budapesti állatkiállítás megdönthetetlenül bebizonyította, bármely fajtáéval versenyezhet, sőt azok, a kik a nagyon kövér húst nem szeretik, ennek fogják az elsőséget adni.” 
Az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képekben, 1888
 
Eredete bár pontosan nem ismert, de valószínűsíthetően a honfoglaló magyarsággal érkezett. A középkorban már bizonyítottan a Kárpát-medencében élő fajta. Szilárd szervezetű, szívós, színe rendkívül variábilis ezüst szürkétől a sötét daruszínig, szarva hosszú, változatos állású. Az 1800-as évekre a hazai marhaállomány 99%-a magyar marha volt (azaz szürke marha). Lábon hajtva az ország legnagyobb hasznot hajtó exportcikke, hazánk középkori fejlődésének mozgatórugója. A gépesítettség kezdetéig igásökörként meghatározó szerepe volt a szántóföldek művelésében. A gépesítettség széleskörű elterjedése és a szövetkezeti átszervezés halálra ítélte a fajtát. A mélyponton, az 1960-as években a hazai állomány mindössze 3 Állami Gazdaság gulyájára apadt (6 bika, 200 tehén). Megmentését a nemzeti érzésből eredő ellenállás jóérzése tette lehetővé, elszaporítását mai napig a gazdaságosságán felül a hazafias tudat segíti.
 
 
A fajta jelentősége napjainkban növekvőben van. Ellenálló, minőségi bio húst állít elő, kiváló borjúnevelő, magas genetikai és esztétikai értéket képvisel. Jó partner a haszonállat-előállító keresztezéseknél, béranyaként kiváló intenzív fajták szaporítására alkalmas. 
 

Hasznosítás: 

  • Géntartalék, betegségekkel szemben ellenálló
  • Legelő karbantartás, kultúrtáj fenntartása
  • Hústermelés fajtatiszta állománnyal
  • Hústermelés haszonállat-előállító keresztezéssel
  • Egyéb értékesítési lehetőségek (bio hús, közvetlen értékesítés, termékelőállítás)
  • Béranyaként kiváló szaporasága és borjúnevelő képessége hasznosul
Az igényes, változatos formában történő genetikai értékőrzés állami feladat. Fenntartunk és megőrzünk egy olyan genetikai és kultúrtörténeti kincset, mely a magyarság sajátja és pótolhatatlan érték.
 

 

Hírek

A kéknyelv immunizálással kapcsolatos költségek mezőgazdasági csekély összegű támogatása

 
A szarvasmarha, juh és a kecske állatállományokat érintő, a kéknyelv betegség terjedésének megelőzésével kapcsolatban 2015. május 1-jétől 2015. július 15-ig teljesített önkéntes vakcinázás költségeihez vissza nem térítendő, mezőgazdasági csekély összegű támogatás vehető igénybe.

Támogatás jogosultja

XIII. Országos Bio Főzőverseny, Pásztortalálkozó és Pajtakonferencia

Kedves Barátaim!
 
Idén is megrendezzük vókonyai pásztortalálkozónkat és bio főzőversenyünket (2015.08.30.), melyre várjuk szeretettel minden főzni szerető, bogrács rajongó jelentkezését.
 
Jelentkezés akár ezen az e-mail címen, vagy telefonon fogadjuk:
+36-52/580-688,
+36-30/338-19-99 .
Név, étel neve,  a hozzávalók listája, amit Rózsa Péter biztosít, és elérhetőség a további egyeztetések végett amiket tartalmazzon a jelentkezés.Jelentkezési határidő:
 

MVH Közlemény a havi és összesített tejértékesítési jelentésről

  • 93/2015. (VIII.3.) számú MVH Közlemény 
  • Év/Sorszám: 2015 évi 93. számú
A havi és összesített tejértékesítési jelentésről és az intézkedés kapcsán használatos nyomtatványok rendszeresítéséről és a 65/2015. (V.12.) számú MVH Közlemény hatályon kívül helyezéséről
 
 
további információ kattintás után

80/2015. (VII. 15.) számú MVH közlemény

Mejelent a kéknyelv betegséggel kpcsolatban a 80/2015. (VII. 15.) számú MVH közlemény (a rendeletre kattintva megjelenik az eredeti MVH közlemény)
  • Év: 2015 év
  • Sorszám:  80. számú
A kéknyelv immunizálással kapcsolatos költségek mezőgazdasági csekély összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges nyomtatvány rendszeresítéséről.
 

Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása

 
8. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet módosítása
 

Még nem késő önellenőrzést végezni

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megkezdte a 2015-ös évben benyújtott egységes kérelmek ellenőrzését. Ezúton hívjuk fel ügyfeleink figyelmét, hogy érdemes benyújtott kérelmeiket még most felülvizsgálni és az esetleges téves igényléseket visszavonni.
Ha az önellenőrzés során a gazdálkodó valamilyen hibát fedez fel (pl. az igényelt földterületre, állatállományra vonatkozó adatokban), akkor a visszavonást mindaddig megteheti, amíg:
 

ANYATEHÉN TARTÁS TÁMOGATÁSHOZ KÖTŐDŐ JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Felhívjuk Tagjaink figyelmét arra, hogy 2015. július 15.-égi (SZERDA) ismételten az anyatehén tartás támogatás igénybevételének feltételéül szabott tejtermelés jelentési kötelezettségnek az MVH felé eleget kell tenni!


A május 12-én Megjelent a 65/2015. (V. 12.) számú MVH közlemény, mely az átmeneti nemzeti támogatásról szóló rendelet szerint az anyatehén tartás támogatást igénylőket arra kötelezi, hogy 2015. április 1-től havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-ig jelentést küldjön a tejtermeléséről, akkor is, ha nem termelnek tejet, tehát a nemfejt húshasznú szürkemarha állományoknak is küldeniük kell a tej jelentést havonként!
 
  • Felhívjuk gazdáink figyelmét arra, hogy a mellékelt rendeletben leírt módon tegyenek eleget kötelezettségüknek havonta 1 alkalommal (a formanyomtatványon 0 kg-ot írjanak be tejtermelésre, ha gazdaságukban ilyen tevékenység nem folyik).
  • Ha a támogatási évben akár egyszer is hiányzik a havi tejtermelési jelentés, az anyatehén támogatási kérelmet elutasítja az MVH.

Jégesőre, viharkárra is megoldást kínál az agrárkárenyhítési rendszer

A mezőgazdasági termelőket ért vihar és jégeső károk kezelése a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren belül oldható meg, amelynek I. pillére az agrár-kárenyhítési rendszer.
Az agrár-kárenyhítési rendszerben tag mezőgazdasági termelőnek a jégeső és a vihar által okozott károkat a káresemény bekövetkeztét követő 15 napon kell az elektronikus kárbejelentő felületen bejelenteniük, amelyhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai megfelelő szakmai segítséget tudnak nyújtani.

Oldalak

Bejelentkezés

Tenyésztőink számára, elektronikus adatszolgáltatási felület megnyitására szolgáló fül. Az elektronikus adatszolgáltatási felület jelenleg fejlesztés alatt áll, megértésüket és türelmüket köszönjük.